Panona Tours » Szövegek » Szőlőskert » Borkultúra és bor utak Magyarországon

Borkultúra és bor utak Magyarországon

Kategória: Szőlőskert | Dátum: 21.07.2014.

Egyre többen vannak, akik szívesen kóstolják meg a hazai ízletes és zamatos borokat. A jól bevált fajtákat szívesen kortyoljuk családi összejöveteleken és céges rendezvényeken egyaránt, de lelkesen fedezünk fel új, kevésbé ismert fajtákat is. A zamatos borokat pedig a szőlőtőkék közelében, a régi boroshordókkal teli pincékben, egy hangulatos, élményekkel teli kirándulással, egy ízletes borvacsorával egybekötve ismerhetjük meg a legjobban.

Magyarország szőlő- és borkultúrája csaknem kétezer éves múltra tekint vissza. A Kárpát-medence változatos természetföldrajzi viszonyai, az azt alakító történelmi hatások teszik egyedivé, sokszínűvé a magyar borkultúrát. Magyarország borvidékeinek történeti fejlődéseiben ugyan felfedezhetőek közös vonások, de valamennyi borvidékünknek megvan a maga saját egyedi jellemzője és egyedi arculata.

Magyarországon az elmúlt évtizedekben a bor termesztéséhez kötődő mulatságok, szüreti felvonulások leginkább az őszi időszakhoz voltak köthetőek. Napjainkban viszont ez az időszak kitolódott: már kora tavasztól késő őszig rendeznek különféle borfesztiválokat, melyek szorosan összefonódnak a borturizmushoz kötődő egyéb turisztikai ágazatokkal és helyi hagyományokkal. Az elmúlt időszakban Magyarország 22 történelmi borvidékén három tucat borút egyesület alakult, melyek egy nagyobb szövetséget, a Magyar Borutak Szövetségét hozták létre. Mára már rendkívül széles lett a borturizmushoz kínálata, számos borturisztikai programmal és lehetőséggel várják a pincészetek és a szolgáltatók a borbarátokat. A borral kapcsolatos rendezvényeknek országos hálózata, az egész országot átszövő eseménysorozata alakult ki. Egyre több borász hangoztatja azt a nézetet, hogy napjainkban a bor utak, a borkóstolók a bor kultúrájának megismeréséről, népszerűsítéséről szólnak, nem pedig a korábban oly jellemző mértéktelen borfogyasztásról.

A bor utak először Nyugat-Európában jöttek létre, onnan kerültek át Magyarországra és vettük át őket. A szőlős gazdák, elsősorban a kisebb pincészetek, a borturizmus révén értékesítik a termelésük jelentős részét. Ezzel megtakarítják a szállítási, raktározási, palackozási költségek jó részét.

A magyarországi borút egyesületek is egyre tudatosabban szervezik tevékenységüket és csak meghatározott, szigorú szabályok betartásával csatlakozhatnak be ezekhez az egyesületekhez a különböző kisebb-nagyobb pincészetek. Feltétel többek között, hogy a pincészeteknek olyan helyiségeket kell kialakítaniuk, amely alkalmas a vendégfogadásra, az egyéni látogatók és a turistacsoportok fogadására egyaránt. Előírás továbbá, hogy ha meleg konyhai szolgáltatásokat is biztosítanak, akkor azt az erre vonatkozó uniós előírásoknak megfelelően kell megtenni. A jó minőségű bor pedig alapkövetelmény. Magyarországon főleg a kisebb pincészetek azok, akik termelésük egyre nagyobb részét értékesítik saját pincészetükben a hozzájuk ellátogató borturistáknak. Ugyan sok import bor érkezik be az országba, de a borturizmushoz kapcsolódó borászoknak ezektől nem kell tartania.

Az utóbbi időszakban olyan tendencia is megfigyelhető a hazai borturizmusban, hogy azok a pincészetek, amelyek felismerték a borút egyesületekben, a közös programokban rejlő lehetőségeket és időben sikerült fejleszteniük, bővíteniük a pincészetüket, turisztikai kínálatukat, ma már inkább a saját vállalkozásukra összpontosítanak, kevésbé vesznek részt az egyesületek életében, közös marketing és szervező munkájában. Elsősorban hírnevükre, piaci erejükre támaszkodva egyedül kívánnak fennmaradni, érvényesülni a piacon és a turizmusban egyaránt.

A bor, a hozzá kötődő kultúra, a bortermőhely mind-mind turisztikai attrakció. Ha a termőhely a bor megismertetésével, bemutatásával, eladásösztönzést célzó kóstoltatásával párosul, akkor a bort, mint olyant az agroturizmus termékei közé sorolhatjuk. Ha a bort, a szőlőtermesztést egy tájegység, egy adott borvidék településeit, a bor előállításában dolgozó szakembereit együttesen tekintjük egy turisztikai terméknek, amely már nem csak a bor megismertetését, de a települések és a közösségek tradícióit, kulturális attrakcióit is magába foglalja, akkor már térségi tematikus út alapjaként fogható fel.

A szolgáltatás azonban akkor teljes, ha termékcsomagban a borkóstolás és a vendéglátás mellett szállást is kaphat a borturista. Ily módon a borturisztika szorosan kapcsolódik a falusi turizmushoz, kölcsönösen élénkítik egymás hatását. Ezért nem is véletlen, hogy a falusi turizmus és a borút szövetség szervezetileg is kapcsolódik egymáshoz. Céljaik a fesztiválok, különböző rendezvények megszervezésében találkoznak. Az őszi időszakban van a szüreti mulatságok ideje. Villányban, a villányi borvidéken október első hétvégéjére évente több tízezer érdeklődő is ellátogat.

Novemberben Szent Márton napját, az újbor ünnepét, a libavacsora ünnepét tartják, mellyel kapcsolatban több tucatnyi településen tartanak rendezvényeket. Év elején Vince nap nyitogatja a pincék ajtaját, ami szintén vonzza a borvidékre látogatókat. Húsvét, de különösen a Pünkösd az, amikor a nyitott pincék programsorozat jegyében az ország borvidékein várják a borbarátokat. A fesztiválok sok településen össze is kapcsolódnak: Bólyon, a káposzta fesztiválon a környék fehérborai, míg a Mecseknádasdi kakaspaprikás főző fesztiválon a vörös borok mutatkoznak be. Nyáron pedig a balatoni borvidékek kínálatát kóstolhatják meg a hazai és külföldi vendégek.

Fotók