Panona Tours » Szövegek » Látnivalók » Világörökség: ljelje, busók és betyárok

Világörökség: ljelje, busók és betyárok

Kategória: Látnivalók | Dátum: 25.06.2014.

El tudja képzelni, hogy nem is olyan régen se rádió, se TV, se telefon, se számítógép, se autó nem volt? Vannak, akik ezt nem tudják elhinni. Azt kérdezik, szegény emberek hogy tudtak ezen "csodák" nélkül élni?

Éltek, mert akkor nem olyan volt az élet, mint ma. A dal is ezt mondja. Éltek, barátkoztak, vidámak voltak, megszerették egymást, összeházasodtak. Az élet nem volt se jobb, se rosszabb. Egyszerűen más volt és visszahozhatatlan. Hagyományok, folklór. Mindez kulturális örökség, maradványai, parazsai a régi generációk által gyújtott tűznek, mely körül korábban táncoltak.

Bemutatjuk, mely népi szokások szerepelnek a világörökség listáján:

LELJE

Gorjana falu királynői azok a lányok voltak, aki tavasszal, Pünkösd időszakában végig vonultak a falun, rituális szertartást végeztek, daloltak, karddal táncoltak. Királyok és királynők voltak: a tíz király kezében kard, fejükön virágokkal díszített kalap. A királylányok fején fehér fátyol, akár a menyasszonyoknak. A királyok a széles repertoárjukból olyan dalszövegeket választottak, melyek az általuk meglátogatott családra jellemzőek voltak. Általában a lányok énekeltek a fiatal embereknek vagy a menyasszonyoknak. Majd a királyok táncot adtak elő, melynek lépéseit a királylányok dallal kommentálták. Majd a néptánc következett zenei kísérettel, melyhez az egész család csatlakozhatott. Miután vendégül látták őket, egy másik házhoz mentek. Pünkösd másnapján a szomszéd faluba vagy kisvárosba mentek. Nagy közös lakoma és mulatság zárta az eseményt az egyik vendéglátónál.

A következőt énekelték:

Szárnyalunk, megyünk a királyhoz, felszállunk
Palotáról palotára szállunk,
Császár asztalától császár asztalához szállunk,
Ahol a császár bort iszik, bort iszik, szállunk,
A császárné alszik, a császárné alszik, szállunk,
Császár és császárnő lesz,
Császár és császárnő lesz,szállunk,
Szemeikben szerelem, szemeikben szerelem, szállunk.
Császár lett, császárné lett, szállunk,
Jött a király, jött a királyné, szállunk!

A Szellemi Kulturális Örökség Nemzetközi Fesztiválján 2008. február 20-án Tokióban, Japánban Horvátországot Gorjanac Egyesület képviselte Gporjanac faluból a kelet szlavóniai falvak közül, mely Dakovo közelében található. A királynő ábrázolása, Lelja 2007-ben a Szellemi Kulturális örökség részévé vált, Horvátország kulturális javainak egyike lett.

BUSÓK

A busójárás időszaka vidám, farsangi időszak, lovaglással, karnevállal egybekötve Baranyában. Ez a hagyomány Dél-Magyarországon a hagyományos baranyai falvakban, Baranyában és Kelet-Szlavóniában terjedt el. A legenda szerint a busók szörnyű maszkokkal űzték el a telet. Úgy vélik, a valaha itt élők csak azért maszkírozták el magukat, hogy a török szultánt és seregét kiűzzék az országból.

Baranyában férfiak és nők egyaránt lehetnek busók. Felveszik a fából faragott, állatformájú, két szarvat viselő maszkokat, báránybőrt borítanak magukra, kezükben kereplőt vagy trombitát fognak. Kelet-Szlavóniában és Baranyában a busók más alkalmakkor is megjelennek, mint hívatlan vendégek, pl. Esküvőn, disznótoron. Horvátországban más farsangi hagyományokhoz hasonlít a busójárás.

A busójárás állarcos résztvevőit busóknak hívják, akik a busójárás hetében hétfőn és kedden jelennek meg. Közöttük vannak szépek és ijesztőek. Az ijesztő busók a teljes fejüket elmaszkírozzák az álarcukkal, testükre kifordított irhabundát borítanak, derekukon öv, melyen a kereplő lóg. Fehér vászonnadrágjuk térd alatt szalmával kötött, cipő helyett csizmát hordanak. A félelmetes busók kezükben botot, kardot vagy kolompot tartanak. A fiatalabb busó fiúk és lányok népviseletbe öltöznek, gyakran a másik nemének megfelelően. Őket zenészek követik, együtt térnek be minden házba, ahol nem történt haláleset. Ha ajándékot kapnak, zenélnek. A szokásokban sok hasonlóság van a horvát sokacok, Baranya magyar és horvát részén. Mohácson minden évben megrendezik a busójárást, ami 2009-óta szellemi kulturális örökség.

BEĆARAC

Az UNESCO 2011-es határozata szerint a becarac Baranya és Szlavónia szellemi örökségét képezi.

A bećarac Szlavónia falvaiból származó népdal, mely népszerűségének köszönhetően terjedt át Dél-Magyarországra és az egész Vajdaságba. Formáját tekintve két-tíz versszakos, couplet, melyben a versszakok utolsó szavai összecsengenek.

Minden bećarac azonos dallamú, minimum 24 taktusú, melyet folyamatosan énekelnek. A fő énekes elénekli az első versszakot, hogy a hallgatók megismerjék a dallam variációkat. A második versszak humoros ellentéte az elsőnek, mely általában az énekes nevetésével ér véget. Időtartama a fő énekes kreativitásától és energiájától függ, aki rendszerint erős hangú, széles repertoárú és képes kombinálni a régi és az új versszakokat.

Amikor a bećarac énekel, tudni lehet, hogy humoros, szatirikus és gyakran buja dalokat fogunk hallani, melynek célja a nevettetés a kevésbé hivatalos eseményeken. A szövegeket gyakran az előadás alatt is alakítják a helyszínnek, az eseménynek, a környezetnek megfelelően. Azokat az énekeseket kedvelik, akiknek jó az előadásmódjuk, széles a repertoárjuk, ismerik a régi és az új coupleket, szellemesen, gyorsan és okosan tudnak kialakítani új versszakokat.

Más tradicionális szlavóniai tíz szótagú versekkel ellentétben (svatovói, farsangi stb.), melyeket zenei kíséret nélkül adnak elő, a bećarac rendszeresen hangszeres zenei kísérettel lép fel, csak különleges alkalmakkor énekel kíséret, azaz zenekar nélkül.

A bećarac hagyományos vokális és vokális-instrumentális ének, amely nélkülözhetetlen része a baranyai, szlavóniai és szerémségi társadalmi és zenei életnek. Az amatőr népzene és különböző együttesek táplálják. Kihagyhatatlan része minden népzenei eseménynek.

Baranya arról ismert, hogy minden összejövetel vidám hangulatú. Nincs olyan fesztivál Baranyában, ahol unatkozni lehetne. Ennek jó példája a "Baranyai bećarac" Darázs faluban. Több népi csoport lép fel, van kolo, rengeteg étel és ital. Darázs faluban a legszebb lányokat és hölgyeket lehet megtalálni, meg lehet nézni a régi ruhákból rendezett kiállítást, a kézműves tárgyakat, régi bútorokat, szerszámokat, titokzatos tárgyakat a nagymamák mellkasán. Tiszta hit, ha érdekli Önt a hagyomány a baranyai régióban. És természetesen remek szórakozás.

Utánfutó sora adta aláncot,
Megy Lola és a sörre a becarac,
Amikor a becarok a söröm megisszák,
A penderek szélesre nyílnak.