Panona Tours » Szövegek » Látnivalók » Otok és Zupanja: suvar-tól a határos čardak-ig

Otok és Zupanja: suvar-tól a határos čardak-ig

Kategória: Látnivalók | Dátum: 25.06.2014.

Mindannyian ismerjük a vízi malmokat, szélmalmokat, malmokat, melyeket víz, gőz vagy szél hajt. Ugyanakkor kevesen hallottak a Suvara malomról. Az olyan típusú malmokról, melyek elindításához fizikai erőre van szükség, melynek malomkövét gyakorlott állatok, főleg lovak hoztak mozgásba. Ez nem is csoda, hiszen abban az időben Szlavóniában a lovak voltak a fő állati vonóerők. Mivel a sík Szlavóniában nincsenek erős sodrású folyók, így a lovak jelentették a megoldást.

Suvara Otok faluban (Srijem nyugati részén, húsz kilométerre Vinkovac-tól, Vukovar-tól és Županja-tól) található lóhajtású malom, amit a 19. században építettek. A malom Horvátország és Délkelet-Európa legmagasabb, eredeti állagát megőrzött kulturális értéke.

A természeti és kulturális örökségnek köszönhetően Otok-on Ausztria és Szlovénia mintájára kezdett el fejlődni a falusi turizmus már 1975-ben. Valójában a falusi turizmus Kelet-Horvátországban indult fejlődésnek és ez járult hozzá ahhoz, hogy Suvara Otok faluja is fejlődjön. Ha esetleg Vinkovac felé visz az útja, látogassa meg a falut. Suvara-t bármikor meg lehet tekinteni.Úgy rendezték be a falut, a házakat, a környezetet, hogy megőrizzék azok néprajzi értékét és a látogatók számára megmutassák a régi berendezéseket, tárgyakat, örökségeket, társadalmi életet és szokásokat.

A szárazföldi malmot valaha ökrök, tehenek, de leginkább lovak hajtották. Gabonaőrlésre használták: búzát, árpát, kukoricát, zabot őröltek, de néha földet vagy sót is.

Suvara-ról az első feljegyzéseket a 18. század második felére datálják. Még Mária Terézia, osztrák királynő és horvát császárnő korában kezdeményezte Suvara felépítését ezen a területen, hogy ezzel tiltakozzon a malmok lebontása ellen.

Suvara felépítése egy komolyabb építőipari vállalkozás volt, egymással összefogva építették fel a gazdagabb házakat.

A 19. század végén a szigeten tűz ütött ki. De a gazdák még akkor is jöttek Suvara-ba őrölni, egészen a 20. század közepéig. Különösen finom ételeket készítettek a Suvara-ban őrölt saját termesztésű növényeikből. Az elektromos áram megjelenése azonban teljesen háttérbe szorította a Suvara malmot, ezért is indult pusztulásnak. Suvara az egyetlen dolog, ami megmaradt Otok-on, ez a falu különleges vonzereje. Egyre több rajongót gyűjt, akik a természetes és egészséges élelmiszereket kedvelik.

Az „otok” Lótenyésztő Egyesület gyakran mutatja meg a Suvara-ban az őrlést a látogatóknak. Suvara-t Japánban is bemutatták egy előadás keretén belül, mely különös figyelmet keltett a hagyományos értékeket valló japánok között. Otok falu Suvara-ja az egyetlen, mely fennmaradt, a helyiek Tomašićev vagy Clara Suvara-nak hívják. Rajta faragással az 1863 felirat látható, az év, melyet a „születésének” tekintenek. A malom még mindig érdekes és egyedi. Mekka furcsa, építészeti szakemberek tanulmányának a tárgya. A malomkövek szerelmesei viszont a békét és a szeretetet adták át ezzel az egyszerű módszerrel. Igazi szabadtéri etno-múzeum. Ha kilép a faluból, egészen biztos, hogy magával viszi emlékül Suvara terrakotta jellegét.

Határtorony, mint múzeum

Otok-tól húsz kilométerre délre a Száva bal partján található Županja város. Rijeka Szávája sokáig határ volt az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom között, Županja pedig határ volt két világ között. Ahogy valaha tartották, a „kereszténység határa”. Lehet, hogy megérintené Önt egy látogatás a županjai határ őrtornyába. Ez az egyetlen fennmaradt katonai-védelmi építmény hosszan a Száva folyó mentén. Az őrtorony a 19. század elején épült, mint a Törökországgal határos központi határállomás.

A Županja-i őrtorony zárt verandás torony, melyben a határőrök és a kapitány lakott. Az emeletre belső lépcső vezetett, a tornácról a parancsnok jól rálátott a határra és a határ menti területekre. Annak ellenére, hogy az építmény főbb vonásai megmaradtak, az épület ma nem teljesen eredeti formájában látható. Ma az 1953-ban alapított városi múzeum működik benne, a központi és legnagyobb múzeum épülete egy őrtorony. A múzeum kialakításához először is a történelmi-kulturális tárgyakat állították ki az oszlopok között a belső térben. A határtorony Županja-ban egy régi kulturális-történelmi és építészeti emlék, éppen ezért vált védetté és nyilvánították „A” kategóriás műemlékké.

Az őrtorony csak egy töredékét mutatja a régió történelmének. Szobáiban paleontológiai gyűjtemény, a Pannon táj negyedidőszakból származó állatvilágának csontmaradványai vannak kiállítva. Ezután következnek a régészeti leletek az őskortól egészen a középkorig. Az állandó kiállítás, mely a különböző történelmi időszakokat mutatja be kronológiai sorrendben, a Városi Múzeum tulajdona. Itt lettek kiállítva a török időszakból fennmaradt anyagok, a háború időszakának emlékei és az egykori „baba Gerenda” gyógyszertár hangulata is megelevenedik. A kiállított tárgyak a 18-19. századból származnak, az akkori életet elevenítik meg, mint a 20. század harmincas éveinek korabeli szalonja is. Olyan kiállítási tárgyak is megtekinthetőek, melyek a technológiai fejlődést követik nyomon: Hanamanova lámpák, írógépek, kamerák, stb.

A kiállítás keretén belül megtekinthető néhány multimédiás feljegyzés is a közelmúltból, melyek Županja régióját mutatják be. Fényképek, dokumentumok az első és a második világháborúból, Županja háború utáni szocialista építései, áttekintés a legfontosabb gazdasági és társadalmi válságról, dokumentumfilmek a honvédő háborúról.