Panona Tours » Szövegek » Látnivalók » Englert Antal

Englert Antal

Kategória: Látnivalók | Dátum: 22.07.2014.

Baranya megye délkeleti részén, a Duna két partján elterülő 20.000 lakosú városban, Mohácson él a több nemzetközi díjat is elnyert busómaszk faragó, Népi Iparművész, Englert Antal.

A mohácsi sokácok határainkon túl is ismert népszokása, a busójárás. Pontos idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A busójárás más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, de az afrikai népek szokásaival is.

Mohácson a hagyomány kialakulását és eredetét a törökűzés legendájával hozzák összefüggésbe. A mondának - mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabságot, ijesztő álarcokba öltözve, saját maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán és kizavarták a törököket Mohácsról - aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól és a sokácok nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezt követően kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson alakult tovább és nyerte el mai formáját.

A busók öltözete régen is olyan volt, mint a mai viselet: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött nadrág, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon pedig bocskort viseltek. A bundát vagy az öv vagy a marhakötél fogta össze a derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett álarc.

A beöltözött busókat jankelék kísérik, akik a hagyomány szerint távol tartják az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Korábban még hamuval és liszttel, ma már csak ronggyal, fűrészporral vagy rízzsel töltött zsákjukkal rendezgetik a gyereksereget. A hagyományoknak megfelelően lefátyolozott arcú nőkkel, lakodalmas viseletbe öltözött férfiakkal és karneváli jelmezbe bújt alakokkal, egyaránt találkozhatunk a busójárás forgatagában. Régen a hagyományok szerint a kereplőt, kolompot rázó busócsoportok célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezzék jókívánságait és részesüljenek azokban az étel-ital adományokban, amiket a házaknál kaptak.

A mohácsi születésű Englert Antal már gyermekkorában közeli ismeretségbe került a népművészettel és a busómaszkfaragás fortélyaival. Munkájában, mindennapjaiban a néphagyomány, a népművészet, a népi szokások, a sokác hagyományok, a köré kapcsolódó mondavilág fontos szerepet játszik. Szemléletét, látásmódját, formavilágát nagyban befolyásolja és alakítja az általa hűen őrzött népi kultúra. Saját készítésű maszkjaival rendszeresen meghívott vendége hazai és nemzetközi kiállításoknak, rendezvényeknek egyaránt. A Budapesti Hadtörténeti Múzeumban megrendezett “Fegyvermesterek Fortélyai” kiállításon maszkjai pszichológiai erejét értékelték, munkája elismeréseként fegyvermesteri oklevelet adományoztak a maszkkészítő mesternek. Maszkjai világszerte ismertek, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Szlovéniában, Belgiumban, Japánban, Amerikában, Ausztráliában, Hollandiában múzeumok, gyűjtemények kiállítási anyagai között őrzik az általa faragott és elkészített busó maszkokat. Párizsban a Magyar kézművességet képviselte a Magy-Art rendezvénysorozaton. A tarcentoi (Olaszország) maszkfaragó mesterek találkozójának rendszeresen meghívott vendége. Saját műhelyében maszkfaragó bemutatókat tart, ezzel is megismertetve és népszerűsítve a maszkfaragás művészetét, annak folyamatát, a sokác népszokásokat a busó hagyományokat.

Englert Antal hobbija nem csak a maszkfaragásra, de a kerékpározásra is kiterjed. Magyarország első veteran kerékpár kölcsönzőjének létrehozása az ő nevéhez kötődik. Korábban praktikusságból, később pedig már szenvedélyből gyűjtötte és gyűjti ma is a veteran kerékpárokat. Kézművesként hamar elsajátította a fém megmunkálás, restaurálás fortélyait, így az általa megszerzett régiségeket saját kezűleg újítja fel, teszi különlegessé. Gyűjteménye jelenleg mintegy ötven darabból áll, melyeket elsősorban szálláshelyek számára bocsát rendelkezésre. Kerékpárjai közül 2014-ben 10 db-ot választottak ki a Magyarországon megrendezésre kerülő ICVA Nemzetközi Veterán Kerékpáros Szövetség Világtalálkozójának a kiállítására. Kerékpárjai kölcsönözhetőek, mindenki számára elérhető a régi korok emlékeit idéző hangulat kipróbálása, a hozzá kötődő élmény megszerzése. Igény esetén a kerékpár mellé túravezetőt is biztosít.

Mohács fekvésének, a horvát határhoz való közelségének köszönhetően kiváló kerékpáros túraútvonalat biztosít a kerékpáros sportot kedvelők számára. A “Három folyó” kerékpáros túraútvonal a Mura-Dráva-Duna folyók összeköttetését biztosítja a kerékpáros turizmust kedvelők számára. Az útvonal Ausztriából indul, Szlovénia északi részét érintve jut Horvátországba, míg Magyarországot Mohács városánál éri el. Itt lehet csatlakozni az EuroVelo Duna-menti szakaszához. A “Három folyó” túraútvonal a Dél-Dunántúl egyik legszebb természeti környezetében került kijelölésre, melyen Barcstól Mohácsig közel 120 km hosszú útvonalat járhatnak be a kerékpározni vágyók.

Mohács kiváló programot biztosít minden korosztály számára. Jöjjön, kerékpározzon a térségben és közben ismerje meg a helyi hagyományokat!

Cím: 7700 Mohács, Kígyó u. 7/A

Tel.: +3670/701-4538

web: www.englertantal.hu